Wolf ZsuzsiSpace Art

Starship

Starship

Szerző: | szept 27, 2023 | blog

2023. április 20-án emelkedett először magasba az első teljes Starship/Super Heavy rakétarendszer.

Nagyon régóta szerettem volna teljes pompájában lefesteni a Starship-et, alapötletként mint sziluett, csak fekete-fehér-sárga- és barna színekkel. Egyéb teendők és körülmények miatt kifutottam ebből a gondolatból, emiatt az itthon fellelhető készletből gazdálkodtam. Így kerültek fekete vászonra a színek, valamint az első tesztrepülés során fotózott Super Heavy Booster 7 és Ship 24.

A Super Heavy Booster 7 egy 69 méteres első fokozat, mely 33 tengerszintre optimalizált Raptor hajtóművel volt felszerelve, melyek össztolóereje kb. 74,4 MN.

A Ship 24 a rakétarendszer 50 méter magas és 9 méter átmérőjű második fokozata. 3 tengerszintre és 3 vákuumra optimalizált Raptor hajtóművel volt felszerelve, melyek össztolóereje 14,7 MN.

A küldetés célja az volt, hogy a közel 120 méter magas rakéta épségben elinduljon a világűr felé, és átvészelje az emelkedési fázist, valamint a legnagyobb aerodinamikai terhelést. A fokozatszétválás után az S24 hat Raptor hajtóművének segítségével közelítette volna meg az első keringési sebességet (28000 km/órát) és alacsony Föld körüli pályájának háromnegyedét megtéve a Hawaii-szigetektől északra nagyjából 150 km-re a Csendes-óceánban fejezte volna be útját. Eközben az első fokozat a Mexikói-öbölben hajtott volna végre irányított vízreszállást.

Bár a tesztrepülés során nem teljesült minden kitűzött cél, a leglényegesebb megvalósult: a Starship egyben elhagyta az indítóállást, és 39 km-es magasságig jutva minden idők legnagyobb és legerősebb járműveként tette meg első útját.

További részleteket a küldetésről és az első tesztrepülésről a Spacejunkie oldalán olvashattok.

40×80 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

Amennyiben a festmény elnyerte tetszésedet, megvásárolhatod azt.

Gömböcugróka

Gömböcugróka

Szerző: | jún 30, 2023 | blog

Téma nélkül, bokeh-val kísérleteztem ezen a vásznon, jó ideig csak állt ott a kis foltjaival.
Sokáig gondolkoztam mi adhat lényeget a képnek, hova kerüljön a fókusz. Végül a naprendszertől és az űrhajóktól eljutottam a collembolákig, így neten keresgélve rátaláltam Andy Murray csodás fotóira. Ezekből festettem meg egyet metál-akril színekkel átvariálva. 🙂

30×30 cm, vászon, akril, vegyes technika.

Gömböcugróka - collembola
Vöröseltolódás

Vöröseltolódás

Szerző: | máj 1, 2023 | blog

Elképzelt spirálgalaxis vörös- és kékeltolódása, fantáziakép.

A porsávokat struktúrpasztával építettem napokig (jó tapasztalat volt), hogy később lapos szögből tudjam a két domináns színnel lefújni, vörössel és kékkel. Ugyanakkor igyekeztem olyan hatást elérni ami önmagában is jól esik a szemnek, mert az eredeti ötlet akkor érvényesülne igazán, ha a kép maga mozgásban lenne vagy a szemlélő pozíciója változna – amit a függőleges felfüggesztéssel el is lehet érni, csak akkor meg úgy szemből lenne fura. 🙂

Kisebb, asztali diorámáknál már többször fújtam ezzel a technikával és nagyon hatásos. A nagyobbakkal kísérletezek tovább. 🙂

30×60 cm feszített vászon, akril, struktúrpaszta, vegyes technika.

Amennyiben a festmény elnyerte tetszésedet, megvásárolhatod azt.

További információk angol nyelven a vöröseltolódásról az ESA oldalán található

Elképzelt spirálgalaxis vörös- és kékeltolódása, fantáziakép.

Marsrengés

Marsrengés

Szerző: | ápr 15, 2023 | blog

Egy összetettebb kép, amin igyekeztem ábrázolni az InSight szonda szeizmométere által, a Marson észlelt legerősebb szeizmikus aktivitást.

40×40 cm, vakrámára feszített vászon, akril, struktúrpaszta, vegyes technika.

Az InSight szonda

Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) 2018. november 26-án landolt a Marson, az Elysium-síkság területén. Küldetését eredetileg 2 éves időtartamra tervezték, melyet további 2 évvel meghosszabbítottak 2021 januárjában.

2018. december 19-én helyezte el a Mars felszínén a SEIS nevű szeizmométerét (a kép alján látható, melyet az InSight felvétele apaján festettem meg), amit a robotkarja segítségével 1,6 méter távolságra helyezett el. A SEIS akár atomi szintű elmozdulások detektálására is képes volt. Továbbá egy kevesebb, mint 4-es erősségű rengést akár 1600 km-ről is tudott mérni, ami a Földön – leginkább az óceánok által okozott háttérzaj miatt – nem lehetséges.
Ennek a berendezésnek köszönhetően 2019. április 6-án először sikerült észlelni szeizmikus aktivitást a vörös bolygón.

Szeizmométere végül több mint 1300 szeizmikus eseményt mért missziója során, és ezek közül több mint 50 elég tiszta jelet adott ahhoz, hogy a küldetést irányító csapat be tudja azonosítani a rengések epicentrumát. Arra a következtetésre jutottak, hogy az események legnagyobb csoportja a Cerberus Fossae-ból származott (mely a kép felső részén látható és az ESA Mars Express űrszonda nagyfelbontású kamerájával készített képe alapján festettem), egy olyan régióból, amely geológiailag fiatal – az elmúlt kétmillió éven belüli – vulkanizmusra utaló jeleket mutat.

A műszer segítségével több kiemelkedően erős marsrengést észleltek. A rekord egy 5-ös magnitúdójú esemény volt 2022 májusában. Az ezt ábrázoló szeizmogram (NASA/JPL – Caltech ábrája alapján) a kép középső részén látható. A rezgések lökéshullámai legalább hat órán át visszhangoztak a bolygón.

A leszállóegység több nagy, közel 4-es, vagy azt meghaladó erősségű rengést is észlelt 2021 szeptemberében.

Az InSight segítségével sikerült feltárni a Mars belső szerkezetét, és új információkat gyűjteni a bolygó három fő rétegéről – a kéregről, a köpenyről és a magról, mely jelentősen átformálta a bolygó belsejéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Küldetése. 2022 december 15-ig, 1440 marsi napig (sol) tartott, azaz földi mértékben számolva 4 évig és 18 napig. Tudományos mérései és megfigyelései még évekig tartó feladatot adott a tudósok számára, melyekből még többet tudhatunk meg a Mars jelenéről, múltjáról, felszín alatti geológiájáról.

További információk az InSight küldetéséről

Megvásárolható festmény

A marsrengés hangja

Az InSight űrszonda által mért legerősebb rengés a Marson.

Samuka

Samuka

Szerző: | febr 25, 2023 | blog

❤️Samu❤️

„Samuka időnként séta után hazahozott valami extrát…néha más kutya játékát lopta el (amit aztán vissza is kellett vinni). Máskor egy botot gyűjtött be és hozott magával egészen a bejárati ajtóig, hogy aztán azokat szétrágja és jó nagy koszt hagyjon maga után. Ilyenkor jobb volt a békesség és a lábmosással várni addig, amíg cafatokra nem szedi.”

Nyalinka Samut személyesen is ismerhettem, végtelenül okos és csupaszeretet kutyus volt. Példaértékű figyelem és gondoskodás vette körül – olyan, amit minden magunkhoz fogadott állatka megérdemelne.

40x40cm feszített vászon, akril, vegyes technika

Voyager-2: Látogatás a Neptunusznál

Voyager-2: Látogatás a Neptunusznál

Szerző: | febr 11, 2023 | blog

50 x 40 cm, feszített vászon, akril.

Az új ötletek mellett elhatároztam, hogy befejezem az eddig elkezdett képeket. 😊 Tök izgalmas szembesülni az eltelt idővel és látásmódbeli változásokkal.

Ezt a képet 2018 májusában kezdtem el, a háttér kék árnyalata azóta változott, de a Voyager ötlete végig ugyanúgy megmaradt. smile

A Voyager-2

A Voyager-1 és Voyager- 2 iker űrszondákat ötéves élettartamra építették. A Voyager-2 1977. augusztus 20-án indult, 16 nappal a Voyager-1 előtt, és mára mindkettő jóval az eredeti célállomásán túlra jutott.

Elsődleges küldetésük a Jupiter és a Szaturnusz felderítése volt. Miután ott számos felfedezést tettek – például aktív vulkánokat figyeltek meg a Jupiter Io nevű holdján és a Szaturnusz gyűrűinek bonyolultságát tanulmányozták -, a küldetést meghosszabbították.

Ez idő alatt a Voyager-2 lett az egyetlen űrszonda, amely a Naprendszer mind a négy gázóriását közelről tanulmányozta.

Felfedezett egy 14. holdat a Jupiternél, és ez volt az első ember alkotta objektum, amely elrepült az Uránusz mellett, ahol 10 új holdat és két új gyűrűt fedezett fel.

Ez az eszköz volt az első ember alkotta objektum, amely elrepült a Neptunusz mellett, ahol öt holdat, négy gyűrűt és egy „Nagy Sötét Foltot” fedezett fel.

A Neptunusszal való találkozás után a NASA hivatalosan átnevezte az egész projektet Voyager Interstellar Mission (VIM) névre, ahol az űrszondák feladata az volt, hogy tanulmányozzák Naprendszerünk peremét.

Annak ellenére, hogy a Voyager-2 korábban indult, mint a testvér űrszondája, az eltérő pálya miatt az később, 2018. december 10-én, második űreszközként lépett be a csillagközi térbe.

A Voyager-2 jelen bejegyzés megírásakor küldetésének 45. évében, 5. hónapjában és 22. napjában tart 19 930 968 333 km-re Földünktől, 55 347 km/h-s sebességgel haladva a csillagközi térben.

Amennyiben a festményem elnyerte a tetszésedet, megvásárolhatod azt, ehhez keress fel a KAPCSOLAT menüpontban található elérhetőségeim egyikén: e-mail üzenetben, vagy a közösségi médián keresztül!