Jupiter a négy Galilei holdjával

Szerző: | 2023. jan. 20.

50×50 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

1610 januárjában Galileo Galilei először figyelte meg távcsövével a Jupitert és fedezte fel négy legnagyobb holdját (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) a gázóriás körül keringeni, melyeket Galilei-holdaknak hívunk. Ez volt az első alkalom, amikor a Földön kívül más bolygó körül keringő holdat sikerült megfigyelni. Felfedezése vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy Naprendszerünkben a bolygók a Nap körül keringenek (heliocentrikus világkép), ahelyett, hogy Naprendszerünk a Föld körül forogna (geocentrikus világkép).

A Jupiter a Naptól számított 5. bolygó, amely 139 822 km-es átmérőjével messze a legnagyobb a Naprendszerben – több mint kétszer akkora tömegű, mint az összes többi bolygó együttvéve. Jellegzetes sávjai és örvényei ammóniából és vízből álló hideg, szeles felhők, amelyek a hidrogénből és héliumból álló légkörben lebegnek.

A bolygónak eddig összesen 80 holdja ismert, ebből 57-nek a Nemzetközi Csilllagászati Unió (IAU) hivatalos nevet adott, további 23 hold még elnevezésre vár.

Mindegyik hold egyedi jellemzőkkel rendelkezik és más-más okból különleges.

A Ganymedes

5 262 km-es átmérőjével Naprendszerünk legnagyobb holdja, nagyobb a Merkúrnál és a Plútó törpebolygónál is. Erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a Ganymedes 150 km vastagságú főként jeges felszíne alatt 100 km vastagságban nagy mennyiségű sós vizű óceán található, amely több vizet tartalmazhat, mint amennyi összesen a Föld felszínén található.

Ez az egyetlen ismert saját mágneses mezővel rendelkező hold, melyet 1996-ban a NASA Galileo űrszondája fedezett fel. A mágneses mező a hold északi és déli pólusa körüli régiókban sarki fényeket eredményez. Mivel a Ganymedes közel van a Jupiterhez, mágneses mezeje a bolygó mágneses mezejébe ágyazódik, vagy abban helyezkedik el. Amikor a Jupiter mágneses mezeje változik, a Ganymedes sarki fényei is változnak, ide-oda „ringatóznak”. További bizonyítékok vannak arra, hogy a Ganymedesnek vékony oxigént tartalmazó légköre is van.

A Callisto

A Jupiter második, a Naprendszer harmadik legnagyobb holdja.
Felszíne a legjobban kráterezett a Naprendszerünkben található összes objektum közül. Az elhaladó űrszondák által készített felvételeken világos fehér foltok tűnnek ki a sötétebb régiók között. A tudósok szerint a világos területek nagyrészt jégből állnak, a sötétebb foltok pedig olyan területek, ahol a jég erodálódott.

Az Io

A Naprendszer vulkanikusan legaktívabb világa, több száz vulkánnal, amelyek közül néhány tucat több kilométer magas lávaszökőkutat lövell ki. Az Io figyelemre méltó aktivitása a Jupiter erős gravitációja és a Jupitertől távolabb keringő két szomszédos hold – az Europa és a Ganymedes – kisebb, de pontosan időzített vonzása közötti gravitációs erők eredménye.

Az Europa

A Jupiter negyedik legnagyobb holdja. A tudósok úgy vélik, hogy jégpáncélja 15-25 kilométer vastag, amely egy 60-150 kilométer mély óceánon úszik. Bár az Europa átmérője csak egynegyede a Földének, óceánja kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint bolygónk összes óceánja együttvéve. A holdat a Földön kívüli élet keresésének legígéretesebb helyének tartják.

Fenti információk a NASA adatbázisából származnak.

A holdakat a Jupitertől való távolságuk és méretük alapján festettem, de arányaiban természetesen nem tükrözik a valóságot.
A feketéhez ismét a kedvencet, musou black-et használtam. Emiatt maradt minimális a fő téma és a keret is ezért került rá szintén festve, illetve ilyen formában próbáltam egy plusz térbeli hatást elérni. Ezt a képet egyébként 2021 októberében kezdtem és eredetileg valamilyen rovart szerettem volna… 😁

A bolygót a Juno űrszonda nyolcadik közeli felvételsorozata alapján festettem meg.

Amennyiben a festményem elnyerte a tetszésedet, megvásárolhatod azt, ehhez keress fel a KAPCSOLAT menüpontban található elérhetőségeim egyikén: e-mail üzenetben, vagy a közösségi médián keresztül!

Képek a munkafázisokról

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

19 + 14 =