Jupiter a négy Galilei holdjával

Jupiter a négy Galilei holdjával

50×50 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

1610 januárjában Galileo Galilei először figyelte meg távcsövével a Jupitert és fedezte fel négy legnagyobb holdját (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) a gázóriás körül keringeni, melyeket Galilei-holdaknak hívunk. Ez volt az első alkalom, amikor a Földön kívül más bolygó körül keringő holdat sikerült megfigyelni. Felfedezése vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy Naprendszerünkben a bolygók a Nap körül keringenek (heliocentrikus világkép), ahelyett, hogy Naprendszerünk a Föld körül forogna (geocentrikus világkép).

A Jupiter a Naptól számított 5. bolygó, amely 139 822 km-es átmérőjével messze a legnagyobb a Naprendszerben – több mint kétszer akkora tömegű, mint az összes többi bolygó együttvéve. Jellegzetes sávjai és örvényei ammóniából és vízből álló hideg, szeles felhők, amelyek a hidrogénből és héliumból álló légkörben lebegnek.

A bolygónak eddig összesen 80 holdja ismert, ebből 57-nek a Nemzetközi Csilllagászati Unió (IAU) hivatalos nevet adott, további 23 hold még elnevezésre vár.

Mindegyik hold egyedi jellemzőkkel rendelkezik és más-más okból különleges.

A Ganymedes

5 262 km-es átmérőjével Naprendszerünk legnagyobb holdja, nagyobb a Merkúrnál és a Plútó törpebolygónál is. Erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a Ganymedes 150 km vastagságú főként jeges felszíne alatt 100 km vastagságban nagy mennyiségű sós vizű óceán található, amely több vizet tartalmazhat, mint amennyi összesen a Föld felszínén található.

Ez az egyetlen ismert saját mágneses mezővel rendelkező hold, melyet 1996-ban a NASA Galileo űrszondája fedezett fel. A mágneses mező a hold északi és déli pólusa körüli régiókban sarki fényeket eredményez. Mivel a Ganymedes közel van a Jupiterhez, mágneses mezeje a bolygó mágneses mezejébe ágyazódik, vagy abban helyezkedik el. Amikor a Jupiter mágneses mezeje változik, a Ganymedes sarki fényei is változnak, ide-oda “ringatóznak”. További bizonyítékok vannak arra, hogy a Ganymedesnek vékony oxigént tartalmazó légköre is van.

A Callisto

A Jupiter második, a Naprendszer harmadik legnagyobb holdja.
Felszíne a legjobban kráterezett a Naprendszerünkben található összes objektum közül. Az elhaladó űrszondák által készített felvételeken világos fehér foltok tűnnek ki a sötétebb régiók között. A tudósok szerint a világos területek nagyrészt jégből állnak, a sötétebb foltok pedig olyan területek, ahol a jég erodálódott.

Az Io

A Naprendszer vulkanikusan legaktívabb világa, több száz vulkánnal, amelyek közül néhány tucat több kilométer magas lávaszökőkutat lövell ki. Az Io figyelemre méltó aktivitása a Jupiter erős gravitációja és a Jupitertől távolabb keringő két szomszédos hold – az Europa és a Ganymedes – kisebb, de pontosan időzített vonzása közötti gravitációs erők eredménye.

Az Europa

A Jupiter negyedik legnagyobb holdja. A tudósok úgy vélik, hogy jégpáncélja 15-25 kilométer vastag, amely egy 60-150 kilométer mély óceánon úszik. Bár az Europa átmérője csak egynegyede a Földének, óceánja kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint bolygónk összes óceánja együttvéve. A holdat a Földön kívüli élet keresésének legígéretesebb helyének tartják.

Fenti információk a NASA adatbázisából származnak.

A holdakat a Jupitertől való távolságuk és méretük alapján festettem, de arányaiban természetesen nem tükrözik a valóságot.
A feketéhez ismét a kedvencet, musou black-et használtam. Emiatt maradt minimális a fő téma és a keret is ezért került rá szintén festve, illetve ilyen formában próbáltam egy plusz térbeli hatást elérni. Ezt a képet egyébként 2021 októberében kezdtem és eredetileg valamilyen rovart szerettem volna… 😁

A bolygót a Juno űrszonda nyolcadik közeli felvételsorozata alapján festettem meg.

Amennyiben a festményem elnyerte a tetszésedet, megvásárolhatod azt, ehhez keress fel a KAPCSOLAT menüpontban található elérhetőségeim egyikén: e-mail üzenetben, vagy a közösségi médián keresztül!

Képek a munkafázisokról

Leo (Oroszlán) csillagkép és M66

Leo (Oroszlán) csillagkép és M66

A Messier 66 (M66 vagy NGC 3627) spirálgalaxis, melyet 1780. március 1-jén Charles Messier fedezett fel szomszédjával, az M65-tel és mindkettőt katalogizálta. Az M65 és az NGC 3628 galaxisokkal együtt a Leo Triplet része az Oroszlán Csillagképben, ezen belül is a legnagyobb, legfényesebb tagja. Az NGC 3628-at csak később, 1784. április 8-án fedezte fel William Herschel egy jóval nagyobb távcsővel, mint amit Messier használt.
Az M66 körülbelül 36 millió fényév távolságra van a Földtől és 727 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Látszólagos fényessége 8,9 magnitúdó, átmérője körülbelül 100.000 fényév.

70×70 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

Atlantis – az utolsó landolás

Atlantis – az utolsó landolás

1981. április 12-től, 2011. július 21-ig tartott a NASA űrsikló-programja. Összesen 135 küldetés indult útjára, melyből 133 sikeres volt. A Challenger 1986. január 28-án emelkedés közben, a Columbia 2003. február 1-én, visszatéréskor veszett oda.
Az űrsikló program célja egy olyan űreszköz kifejlesztése volt, amely nagy méretű és -tömegű hasznos terhet tudott különböző magasságú Föld körüli pályára állítani. Mindezt úgy, hogy a küldetések végén az űrsikló képes volt a leszállópályán történő landolásra, majd az átvizsgálást és az esetleges javítási munkákat követően az újbóli indulásra.
Sajnos a program nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, részben a biztonság, részben pedig a magas költségek miatt. Így az Atlantis STS-135 (Space Transportation System) küldetése egy korszak végét jelentette 2011. július 21-én.
Az Atlantis utolsó küldetéséről a Spacejunkie cikkében olvashattok bővebben.

Az utolsó leszállást festettem meg a NASA fotója alapján.
80×30 cm feszített vászon, akril, vegyes technika. (Magántulajdonban) 

 

Bolygósorakozó

Bolygósorakozó

🇭🇺 A 2022 nyári bolygósorakozó ihlette festmény. A Naprendszer összes nagybolygója (Merkúr, Uránusz, Vénusz, Mars, Jupiter, Neptunusz, Szaturnusz) és Holdunk több napon keresztül egyszerre volt látható a hajnali égbolton. A jelenség érdekessége, hogy a szabad szemmel látható bolygók keletről nyugat felé haladva (balról jobbra) Naptól való távolságuk sorrendjében látszottak. A festmény egyes részein metál akrilt, és gyöngyház lakkot is alkalmaztam, airbrush-al, ecsettel és festőkéssel készítve.
30×60 cm feszített vászon, akril, vegyes technika.

Amennyiben a festményem elnyerte a tetszésedet, megvásárolhatod azt, ehhez keress fel a KAPCSOLAT menüpontban található elérhetőségeim egyikén: e-mail üzenetben, vagy a közösségi médián keresztül!
Ha szeretnél támogathatni munkámban, az alábbi gombra kattintva megteheted!

🇬🇧 Painting inspired by the 2022 Summer planetary alignment. The interesting thing about this event is that the planets visible to the naked eye were seen in order of their distance from the Sun, from east to west (left to right). I used metallic acrylic and pearl varnish on some parts of the painting, and I made it with using airbrush, brush and paint knife.
All the planets of the Solar System and our Moon were visible simultaneously in the dawn sky for several days.
30×60 cm stretched canvas, acrylic.

If you like this painting, you can buy it by contacting me via one of the contact details in the CONTACT menu!
If you want to support my work, you can do it with the donate button below!

A 2022 nyári bolygósorakozó ihlette festmény.

Kettőscsillag

Kettőscsillag

Van egy (rengetegsok) kis jegyzetem, ahova felírogatom a hirtelen jött ötleteket. Már régóta tervezgettem egy kék óriást vagy kettőst, ezeket kombináltam össze, struktúrpasztával – ami szerintem nagyon jól áll egy fortyogó csillagnak – tapinthatóan kiemelve azt. Az egész kép fiktív, illetve az eddigi tudásom alapján készült ecsettel és airbrush-al fejből, mind a csillagok mind a planetáris köd.

A kettőscsillagok olyan dinamikailag összetartozó rendszerek, amelyek közös tömegközéppont körül keringenek. Az észlelő csillagászatban ebbe a kategóriába sorolják az optikai, azaz egymással fizikai kapcsolatban nem álló kettős csillagrendszereket is, mert csupán a látvány alapján a kettősség eredete nem tisztázható.

Ez a kép is megjárta az ország nyugati felét, félig Szombathelyen, félig Budapesten készült.

40×50 cm feszített vászon, akril, selyemmatt fedőlakk.

A kép megvásárolható, amennyiben felkeltette érdeklődésedet, keress meg a “Kapcsolat” menüpontban található elérhetőségeim egyikén!